Történetek

Akárhányszor a végére érek egy történetnek, üresnek érzem magam. Tudom, lezártam valamit, megvolt a katarzis, mégis, újra és újra igénylem lelkem izgatását. Akár egy dallammal, egy képpel, hogy tovább éljen bennem, ne kelljen még kiszakadnom belőle. Naponta újra élni az eseményeket, rácsodálkozni, és magamba szívni a milliőt, mely körülveszi. Míg nem halványul, és nem vált ki hevesebb reakciókat.