2010. augusztus 26., csütörtök
Miért?
Mond miért kísértesz álmaimban? Miért nem tudlak elengedni, miért sóvárgok érted nap mint nap után lelkem csendes kertjében? Miért nem találsz végre valakit, hogy végre nyugalmat lelhessek szerettem oldalán? Miért érez lelkem irántad olthatatlan vágyat, ha eszem nem kíván. Miért vagy ott éjjelemben, nappalomban, hogy közben nem gondolsz rám.
Leszek, teszem, hiszem
Leszek, akinek látni akarsz,
Teszem, amit elvársz tőlem,
Hiszem, amit mondasz nekem,
Szolgállak, szólnod sem kell
Leszek, teszem, hiszem, mert így akarod, s hogy ki vagyok?
Ezt nem tudhatod. Csak vágyaid megtestesülését láttatom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)